2015. január 21., szerda

Vigyázni a gazdag gyerekekre



A srácok kifelé toltak engem és bepattantunk egy hummer.

„A plázába!” Sikította Louis a soffőrnek. A fiúk elmondták az utat, addig én csöndesen leültem egy ülésbe. Hogy gondoltad ,hogy 5 felnőtt fiúra fogok vigyázni? Most komolyan. Valaki megbökte az arcomat. Louis felé fordultam, aki mellettem ült.

„Miaz?” kérdezte

„Louis, miért bökdösöl?” kérdeztem. Az ujjaira mutattam.

„Nem is böktelek meg.” Körül nézett a kocsiban és megállapodott a szeme a göndör barna hajún „Harry volt”

Megforgattam a szemeimet.

„Hogy tudott volna az arcomhoz nyúlni, ha ő a kocsi másik felén ül?”

Az összes fiú el volt foglalva a maga világával.

„Ő,uhh, ide futott.” Mondta Lou

„Nem tudsz hazudni.” Mondta Harry, ezzel lebuktatva Louist. Nyelt egyet.

„OKAY JÓLVAN!” kiáltotta „MEG BÖKTELEK. HOGY LEHET EZT ENNYIRE FELFÚJNI?”

„Nem fújtam fel.” Mondtam „Az a probléma ,hogy hazudtál.” Ohhhh-k hallatszódtak a fiúktól.

„Bocsi.” Motyogott Louis. A fiúk nevettek.

„Megbocsájtok. Ez az első figyelmeztetésed.” Mondtam, majd a többiek felé fordultam. „ És a tietek is.” Egyből felnéztek. Abba hagyták a röhögést,ahogy meglátták a komoly arcom. Kinéztem az ablakon, kikerülve a tekinteteket.

Az út többi része csöndben telt. Az egyetlen zaj, az az volt, hogy a fiúk nyomkodták a telefonjukat.

Megérkeztünk a plázához. A fiúk kiszálltak a kocsiból majd én is. Nevettek. Valószínűleg a hatalmas csodálkozás kiűlt az arcomra.

A szemeim a hatalmas épületet vizslatták. Soha nem voltam még itt ezelőtt. Valószínű azért, mert még sehol nem voltam azóta ,mióta suliba mentem, babystitterkedés vagy az apám óta.

„Gyere már Anna Lee.” Unszolt Louis. Én tettem amit kért.

„Jól vagy? Biztos megjátszod, hogy itt még nem voltál.” Mondta Harry. Elmosolyodtam a szemeibe néztem.
„Nem.” Mondtam egyszerűen. Harry szája szét nyílt. A többi srác is rám nézett. A meglepődöttség szinte rá volt írva az arcukra. Niall megfogta a kezemet és rám mosolygott.

„Azt hiszem mennünk kéne.” Mondta. Mosolyogtam.

„18 év. Borzalmas.”

Harry szemei néztek engem, ahogy rájött a dolgokra, majd mellettem termett.

„Hel-lo Anna Lee” A kezei az arcomat érintették meg. Lelöktem.

„Ne is álmodozz.” Mondtam. „Munka miatt vagyok itt, nem emberi szükséglet miatt.” A szemei bizonytalanságot mutattak. Liam a szemöldökét ráncolta.

„Anna Lee, szeretnénk ,hogyha barátokként tekintenél ránk, ahogy mi rád.” Megállt amikor megforgatta a szemeit. „Babysitter” utánoztam a szem forgatását.

„Nem tudom srácok miért van szükségetek Babysitterre. Tudtok magatokra vigyázni.” Zayn becsukta a szemét, megköszörülte  a torkát, hogy témát váltson

„Hol vannak a többiek?” kérdezte.

„JACK WILLS” sikította Harry

„A játékok a mieink!” kiabálta Louis.

„Hmm” gondolkozott Zayn „Ici pici Jack Willsek.”

AWWW „ Louis sóhajtott. Megfordult és rám mosolygott. „Anna Lee most divat bemutatót kell nekünk ezekben tartanod.” Mondta. A karjaimat összefontam.

„Soha. Azért vagytok itt ,hogy vásároljatok, nem miattam.” Válaszoltam „Plusz, nincs nálam pénz”

„Mi fizetjük” kiáltott fel Niall. Én sóhajtottam.

„Nem hagyok, ráadásul nagyon drágák.”

„Megvesszük neked.” Mosolygott Louis. „Sok pénzünk van, hogy egy-” Liam a szájára rakta a kezét. A szemeim kitágultak..

„Egy mi?” kérdeztem

„Um,, hogy egy-”

„Egy csodálatos dolgozó legyél a Nando’s-ba.” Kiáltott Niall. Felhúztam a szemöldököm.


„Nando’s? Visszagondolva , arra a kajára amit a kocsiban ettünk ,mindent elégetnek.” A fiúk nevetésben törtek ki. Niall arca rózsaszínesre változott. Egy lépéssel hátrébb léptem. Ő közelebb lépett. Vigyorogtam.

„Azt hittem már megtanultad , hogy nem szabad hazudni.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése